Tudod, hány éves vagy – de azt is tudod, hány éves a szíved?
A kardiovaszkuláris életkor (CVA) becslést ad arról, hogy a szíved és a nagy artériáid hogyan öregednek a kronológiai életkorodhoz képest, valamint abban is segít, hogy hogyan tudod hosszú távon javítani a szíved egészségét. Ha más Oura-infókkal együtt használod, átfogóbb képet kapsz az általános egészségi állapotodról.*
„Az Oura tudományos csapata okleveles kardiológusokkal és kutatóintézetekben dolgozó tudósokkal működött együtt annak érdekében, hogy szigorú szakmai alapokon fejlessze és validálja tudományos módszereinket és algoritmusainkat, biztosítva ezzel, hogy ez a funkció pontos és megbízható betekintést nyújtson sokszínű felhasználói közösségünk számára” – jegyzi meg Shyamal Patel, PhD, az Oura tudományos részlegének senior alelnöke.
A tényleges életkorodtól függetlenül, egészséges szokásokkal és életmódbeli változtatásokkal javíthatod a kardiovaszkuláris egészségedet. Olvass tovább, hogy megtudhasd, mi az a CVA, miért fontos, valamint milyen új, tudományosan validált biometrikus mérések alapján határozza meg azt az Oura Ring.
KAPCSOLÓDÓ: Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris életkorod – tippek Oura-tagoktól, akiknek már sikerült
Kövesd nyomon a kardiovaszkuláris életkorodat az Oura segítségével
Ha az Oura alkalmazásban már legalább 14 éjszakányi adatod van, akkor kapsz egy kardiovaszkuláris életkor mutatót, ami megmutatja, hogyan viszonyul a CVA-d a tényleges életkorodhoz. Ezt a mutatót az Egészségem lapon találod.
A kardiovaszkuláris életkor három szintre osztható:
- A valódi életkornál fiatalabb: -5 év vagy annál kevesebb
- A valódi életkorral összhangban lévő: -5 és +5 év között
- A valódi életkornál idősebb: +5 év vagy több
Az Oura alkalmazásban megnézheted a CVA-d havi nézeteit, hónapról hónapra. 2025 áprilisától lehetőséged van egyedi címkék és aktivitások hozzáadására, így pontosabban láthatod, hogyan hatnak az egyes életmódbeli választásaid a hosszú távú kardiovaszkuláris egészségedre. Az Oura a CVA-ban megjelenő trendeket is kiemeli, hogy még több infóhoz juthass az időbeli változásokra vonatkozóan.
Mi az az artériás merevség?
A fotopletizmográfiás (PPG) szenzorok és fotodetektorok segítségével megbecsülhető a pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), vagyis az a sebesség, amellyel a szívverés által keltett hullám végighalad a testen. A PWV-t általánosan az artériás merevség standard mutatójaként alkalmazzák. Mivel az artériák merevsége az életkor előrehaladtával fokozódik, ez magyarázza az összefüggést a biológiai korral.
A nagy artériák olyan erek, amik oxigénnel dús vért szállítanak a szívedből a tested többi részébe. Ha fiatal és egészséges vagy, az artériáid általában rugalmasabbak és hajlékonyabbak, így könnyen alkalmazkodnak a változó vérkeringés-igényekhez.
Ahogy öregszel, az artériáid kevésbé lesznek rugalmasak vagy merevebbé válnak – ezt a folyamat a nagy artériák merevebbé válása. Ahogy az artériák merevebbé válnak, a vérkeringés sebessége – vagyis a PWV – is felgyorsul. (Miért fontos ez? Lentebb elmondjuk.)
Bár az öregedés a merevség elsődleges oka, tanulmányok azt mutatják, hogy az életmódbeli tényezők, például a dohányzás, az egészségtelen étrend, a nem megfelelő alvás vagy a mozgásszegény életmód, valamint egyes kórállapotok, például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy az elhízás, szintén felgyorsíthatják ezt a folyamatot.
Miért fontos az artériás merevség?
„Gondolj az artériáidra úgy, mintha lengéscsillapítók lennének” – magyarázza Pauli Ohukainen, PhD, az Oura vezető kutatója. „A nagy artériák feladata, hogy csillapítsák a szív által generált nyomáshullámokat. A kisebb erek nem képesek tartósan ilyen mértékű erőhatás kezelésére.”
„Ahogy a nagy artériák merevebbé válnak, elveszítik a csillapító képességüket, és az érzékeny szervek – például az agy, a vesék és maga a szív – kisebb artériái rendellenes fizikai terhelésnek lesznek kitéve” – mondja.
Az előrehaladott artériás merevség több szív- és érrendszeri betegség – köztük a szívbetegség, a stroke és a szívelégtelenség – fokozott kockázatával jár. Emellett más betegségek – például vesebetegség és Alzheimer-kór – kialakulásában is szerepet játszhat – teszi hozzá Ohukainen.
PWV: A szív egészségének egy alulértékelt mutatója
Ha a szívegészség-mutatókra gondolunk, a legtöbben a nyugalmi pulzusra, a pulzusvariabilitásra, a vérnyomásra vagy a koleszterinszintre asszociálnak.
A pulzushullám-terjedési sebesség (PWV), vagyis az a sebesség, amivel a vérkeringésed áthalad az artériáidon, egy kevésbé ismert, de nagyon fontos mutatója annak, hogy milyen állapotban van a szíved és a keringési rendszered. Az artériás merevség közvetlenül összefügg a PWV-vel (pulzushullám-terjedési sebesség), ami azt jelenti, hogy az artériás merevség növekedésével a PWV is növekszik; lényegében a merevebb artéria lehetővé teszi, hogy a nyomáshullám gyorsabban haladjon át az artériákon, ami magasabb PWV értéket eredményez, amely így az artériás merevség egyik legfontosabb mutatójává válik.
„Míg a koleszterinszint vagy a vérnyomás egy adott időpontról ad képet, a PWV azt tükrözi, milyen mértékben hatottak rád életed során az összesített életmódbeli tényezők.” – magyarázza Ohukainen.
Tekints a PWV-re úgy, mint egy lassabban változó, hosszú távú mutatóra, amelyen életkortól függetlenül javítani tudsz. Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos akut stresszhatások rövid távon is fokozhatják az artériák merevségét, ami emelkedett PWV-értékként jelenhet meg – teszi hozzá Ohukainen. „Az okok között lehet például betegség, kiemelkedően stresszes élmények, nagyon hideg külső hőmérséklet, és néhány embernél a szokásosnál magasabb sóbevitel is.”
A szakértők által lektorált szakirodalomban megjelent tudományos kutatások kimutatták, hogy léteznek normál referencia-tartományok az életkorhoz kötött PWV-értékekre vonatkozóan (lentebb láthatod őket).
Hogyan érzékeli az Oura Ring a vérkeringést?
A pulzushullám-sebesség (PWV) közvetlen meghatározásához rendszerint olyan speciális orvostechnikai berendezések szükségesek, amelyek két eltérő artériás helyen mérik a pulzushullám időzítését; ez a legtöbb, fogyasztói piacra szánt viselhető eszközzel, így az Oura Ring gyűrűvel sem oldható meg. Az Oura Ring azonban fejlett érzékelőkkel – például infravörös fotopletizmográfiás (PPG) szenzorokkal – van felszerelve, amelyek az ujjban bekövetkező vértérfogat-változásokat monitorozzák. Bár ezek az érzékelők nem közvetlenül a PWV-t mérik, rögzíteni tudják a vérkeringéssel kapcsolatos adatokat.
A PPG-jelek elemzésével az Oura Ring ki tud szűrni olyan mutatókat, amelyek összefüggésben vannak a PWV-vel. Ez azt jelenti, hogy közvetett módon képes megbecsülni az artériás merevség és a véráramlási jellemzők változásait. Az így kapott értékek a PWV proxyjaként értelmezhetők, vagyis olyan információval szolgálnak, amely közel áll a közvetlen PWV-mérés eredményeihez.
Az Oura Ring infravörös fotopletizmográfiás (PPG) érzékelői LED-eken keresztül bocsátanak fényt a bőrödbe. A pulzushullám az artériákon áthaladva apró vértérfogat-változásokat okoz. A gyűrűben található fotodetektorok ezt követően a fényelnyelés változásai (PPG-jel) alapján képesek számszerűsíteni a véráramlást.
Hogyan alakítja át az Oura a PPG-jeleket CVA-értékké?
Az Oura a CVA-becslését több százezer felhasználó anonimizált adataira alapozza.
„Az Oura kutatói nagyszámú PPG-adat elemzése során azt találták, hogy egyes jellegzetességek viszonylag jól tükrözik a tagok életkorát, bár számottevő variabilitás továbbra is fennáll” – fogalmaz Ohukainen. „Arra kerestük a választ, hogy ez a variabilitás magyarázható-e az életkorral összefüggő artériás változások különbségeivel.”
Az Oura tudományos csapata 600 résztvevő bevonásával végzett klinikai vizsgálatokat külső partnerekkel – többek között a Kuopio Research Institute of Exercise Medicine (KuLTu) intézettel és a UCLA-val – együttműködésben, hogy pontosabban feltárják a PPG-jelalak hátterében álló mechanizmusokat.
Az eredmény: A PPG-jel alakja valóban szoros kapcsolatban áll az általános egészségi állapotot jelző mutatókkal, mint például az artériás merevség és a kronológiai életkor. A tagok adatbázisából és külső klinikai tanulmányokból származó adatok kombinálásával az Oura egy algoritmust fejlesztett ki, amely a kardiovaszkuláris egészséget értékeli egy kulcsfontosságú becslés alapján, ez pedig nem más, mint a: Kardiovaszkuláris életkor Ez a becslés segíthet abban, hogy a felhasználók jobban megértsék és nyomon kövessék a szívük egészségét.
Miért fontos a CVA?
A CVA hasznos infót ad arról, hogyan működik a kardiovaszkuláris rendszered, és milyen az általános egészségi állapotod. Ha a CVA-értéked alacsonyabb a valós életkorodnál vagy megegyezik azzal, az pozitív jel a aktuális kardiovaszkuláris egészséged és hosszú távú egészségi kilátásaid szempontjából.
Ha a CVA-d magasabb, mint szeretnéd, az Oura tippeket és útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy mit tehetnél annak csökkentése érdekében – például több mozgással vagy a nátriumbevitel mérséklésével. Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan javíthatod a CVA-dat, nézd meg ezt a blogbejegyzést.
Az Oura által biztosított egyéb mutatókkal – például a nyugalmi pulzusszámmal, a pulzusvariabilitással, az alvásmintázatokkal és az aktivitási adatokkal – együtt a CVA átfogóbb, holisztikusabb és hosszabb távú képet ad az általános egészségi állapotodról.
Ne feledd: A szív egészsége nem állandó, és nem változik meg egyik napról a másikra. Inkább fokozatosan alakul ki az idő múlásával, például az öregedés hatására, illetve a mindennapi szokásaid vagy valamilyen háttérben meghúzódó kórállapot miatt.
Ha odafigyelsz a szíved egészségére, időben be tudsz avatkozni, és optimalizálhatod azt – így egészségesebben és hosszabb ideig élhetsz.
*Az ŌURA termékek és szolgáltatások nem orvostechnikai eszközök és nem betegségek vagy állapotok enyhítésére, megelőzésére, kezelésére, gyógyítására vagy diagnosztizálására lettek tervezve. Ha bármilyen egészségügyi problémára gyanakszol, fordulj kezelőorvosodhoz.
Az Oura szakértői
Pauli Ohukainen, PhD, az Oura Future Physiology Team senior kutatója, aki klinikai kardio-metabolikus kutatási projektek tervezésével és vezetésével foglalkozik. Ohukainen biokémia és molekuláris biológia területén szerzett mesterfokozattal rendelkezik. A finnországi Oulu Egyetem Farmakológiai és Toxikológiai Tanszékén végezte a doktori képzést, ahol az emberi aortabillentyű meszesedésének molekuláris mechanizmusait kutatta. Több mint 20, szakértők által lektorált cikket publikált, és PhD-témavezetőként, illetve orvostanhallgatói előadóként is tevékenykedett.
Shyamal Patel, PhD, az Oura tudományos alelnöke, aki egy interdiszciplináris csapatot irányít, melynek tagjai olyan algoritmusokat fejlesztenek és kutatnak, amik a szenzoradatokat pontos egészség- és jólléti mutatókká alakítják át. Szenvedélyesen elkötelezett olyan digitális egészségügyi megoldások fejlesztése iránt, amelyek elősegítik az egészségügy átalakulását egy nagyrészt szubjektív, epizodikus és reaktív modellből egy objektívebb, folyamatos és proaktív szemlélet felé. Az Oura előtt Shyamal több startupnál és nagyvállalatnál is adattudományi csapatokat vezetett. Legutóbb a Pfizer-nél dolgozott, ahol az új digitális végpontok fejlesztésére, validálására és bevezetésére koncentrált több terápiás terület szabályozott klinikai vizsgálataiban. Shyamal a Northeastern University-n szerzett villamosmérnöki PhD-fokozatot, szakterülete a jelfeldolgozás és az alkalmazott gépi tanulás volt. Posztdoktori kutatásait a Harvard Egyetemen végezte, és Bostonban él.